Ritkán írunk ide híreket, de nem azért, mert nem lenne mondanivalónk, hanem mert folyamatosan el vagyunk havazva. Ezért most munkatársat keresünk: EU jog iránt érdeklődő, angolul és franciául magas szinten értő (sőt, angolul írni is tudó), legalább jogász, de ideális esetben jogász és közgazdász végzettségű kollégát, igény szerint akár rugalmas vagy részmunkaidős foglalkoztatás keretében is. "Kis szervezetnél nagy feladatok" - ha igényes, EU joggal és annak szabályozási vonatkozásaival kapcsolatos munkára vágysz, és érdekel ez a lehetőség, várjuk jelentkezésedet a honlapon megtalálható e-mailcímek egyikén. (Amennyiben nem szeretne így ismeretlenül tegeződni, úgy az Ön jelentkezését is várjuk, azonos feltételekkel.)

Részletek

Készült: 2017. október 26.

Nehéz róla röviden írni, pedig igencsak rövid ítélet lett. Szóval, ha valaki még nem tudja esetleg: az EU Bíróság idén szeptemberi ENEA ítéletében (C-329/15, EU:C:2017:671) úgy foglalt állást, hogy nem számít állami forrásból finanszírozottnak az a támogatás, amelyet kb. 80%-ban állami vállalatok forrásaiból (20%-ban pedig magánvállalatok forrásaiból) finanszíroztak, feltéve és tekintettel arra, hogy bár jogszabály kötelezte e vállalatokat az említett finanszírozásra, az állam a tulajdonosi irányítás eszközeivel nem avatkozott be e vállalatok működésébe a finanszírozás (támogatás) megvalósítása érdekében. Kíváncsian várjuk, beindítja-e újra a támogatási sémák megalkotóinak fantáziáját ez az ítélet, mint annak idején a PreussenElektra ügy. Már kezdtük azt hinni, hogy ez a fejezet lezárult...

Részletek

Készült: 2017. október 26.

Jogtörténeti jelentőségű ítéletet hozott az EU Bíróság a mürzzuschlagi aszfaltüzem feletti irányítás-szerzés ügyében, először értelmezte ugyanis előzetes döntéshozatali eljárás keretében a fúziókontroll-rendelet (139/2004/EK) szabályait. Az EU Bíróság kimondta, hogy a fúziókontroll-rendelet hatálya alá azok az összefonódások tartoznak, amelyek tartós és jelentős változást eredményeznek az EU versenypiacának szerkezetében. Így a közös vállalat (joint venture) létrehozása csak akkor, ha a vállalat tartósan ellátja egy önálló gazdasági egység összes funkcióját. Az olyan irányításszerzés azonban nem tartozik a rendelet hatálya alá, mint amely az alapügy tárgyát is képezte, vagyis amikor egy önálló gazdasági egységnek nem minősülő vállalat feletti kizárólagos irányítás közös irányítássá válik, és így jön létre - az önálló gazdasági egységnek továbbra sem tekinthető - közös vállalat. Az ilyen ügyletek nem az ex ante, hanem az ex post versenyjogi ellenőrzés körébe eshetnek, amennyiben felmerül a versenykorlátozó magatartások tilalmának sérelme.

Részletek

Készült: 2017. szeptember 27.

Nem éppen friss hír, de mégis jobb későn tudósítani róla, mint soha: 2017. május 11-én részt vettünk (előadóként is) a Károli Gáspár Református Egyetem és a Wolters Kluwer Kft. szervezésében megtartott II. Magyar Energetikai Jogi Konferencián. A Lexcellence előadásában az EU Bíróság előtti, állami támogatással kapcsolatos és energetikai vonatkozású ügyek fő csoportjait mutattuk be. Az előadás anyaga letölthető innen. A felkérés előzménye volt egyébként a KRE tavalyi rendezvényén (KRE Energy Law Forum 2016) a MOL sikeresen lezárt állami támogatásos ügyével, illetve annak az EU Bíróság jogértelmezési gyakorlatára kifejtett hatásával kapcsolatos előadásunk.

Még egyszer köszönjük a szervezőknek a lehetőséget, és a színvonalas rendezvényt! 

Részletek

Készült: 2017. június 29.

Jogtörténeti jelentőségű jogértelmezés várható egy osztrák aszfaltkeverő üzem ügyében, ez ugyanis az uniós fúziókontroll szabályait érintő első előzetes döntéshozatali eljárás. A kérdés, hogy az uniós fúziókontroll-rendelet hatálya alá tartozik-e az a tranzakció, miszerint az üzem jelenlegi kizárólagos tulajdonosa a tulajdonrészének 50 %-át átengedné az új tulajdonos számára, és az üzem működtetésére közös vállalatot hoznának létre, úgy, hogy az üzem jelenleg is és a jövőben is szinte kizárólag a tulajdonosai számára végez tevékenységet. Kokott főtanácsnok április 27-én közzétett indítványában olyan jogértelmezést javasolt a Bíróságnak, miszerint az alapügybeli tranzakció nem minősül a fúziókontroll rendelet hatálya alá tartozó összefonódásnak, ugyanis - tekintettel arra, hogy az érintett üzemnek nincs önálló, az anyavállalataitól független piaci jelenléte - nem érinti a piac szerkezetét. A főtanácsnok jogértelmezése szerint tehát a piac szerkezetét érintő összefonódások az ex-ante ellenőrzést biztosító fúziókontroll hatálya alá tartoznak, míg az alapügybelihez hasonló tranzakció a vállalkozások versenypiaci magatartásának ex-post ellenőrzését biztosító szabályok keretében ellenőrizhetők.

Részletek

Készült: 2017. április 28.

Március 1-jei ítéleteiben a Törvényszék valószínűleg új fejezetet nyitott az Altmark feltételek, azaz az állami támogatásnak nem minősülő közszolgáltatási kompenzációk jogértelmezési gyakorlatával kapcsolatban, amikor jogszerűnek minősítette a Bizottság azon értékelését, amely a közszolgáltatás meghatározásában elkövetett nyilvánvaló értékelési hibának minősítette, hogy Franciaország közszolgáltatási szerződés keretében kívánta biztosítani a kontinentális Franciaország és Korzika között a nyári turisztikai szezonban megnövekedett forgalom kiszolgálását, miközben egy közeli másik kikötőből piaci alapon is indultak kompjáratok, amelyek e keresletet kielégítették. Az ítéletből az következne, hogy a közszolgáltatáskénti meghatározás előfeltétele a kínálat elégtelensége (piaci kudarc). Ugyanakkor egy január közepi ítéletében a Törvényszék ezzel éppen ellentétesen foglalt állást – igaz, akkor is a Bizottság határozatát hagyta jóvá, csak éppen aszerint a közszolgáltatáskénti szabályozásnak nem volt előfeltétele a piaci kudarc. Az első Altmark feltétel értelmezésével kapcsolatos bírósági jogértelmezési gyakorlat így bizonytalanná vált – véleményünk szerint azzal, hogy e feltétel által támasztott követelmények attól függően változnak, hogy a Bizottság a vitatott határozatában éppen melyik álláspontot képviselte.

Részletek

Készült: 2017. április 10.