Április 26-i ANGED ítéleteiben (C-236/16 és C-237/16, EU:C:2018:291; C-234/16 és C-235/16, EU:C:2018:281) az EU Bíróság olyan jogértelmezést hozott, mely szerint nem juttatott szelektív előnyt az a két spanyol regionális adószabályozás, amely a nagyméretű kiskereskedelmi üzletekre meghatározott határérték felett különadót rótt, a kisebb üzletekre azonban nem. A Bíróság ugyanis jogértelmezésében úgy foglalt állást, hogy a szabályozási célok értelmében nem hasonló, hanem igenis eltérő helyzetben lévő üzletek között tett különbséget az érintett adószabályozás, amely egyébként a nagyméretű üzletek káros környezeti és területrendezési hatásaira tekintettel írta elő a különadót. A Bíróság hangsúlyozta, hogy uniós jogközelítés hiányában a tagállamok adóztatási hatáskörébe tartozik az adóalapok meghatározása, illetve az adóterheknek a termelési tényezők vagy különböző gazdasági ágazatok közötti elosztása, és hogy ezt a körülményt az adószabályozások értékelésében bizony hangsúlyosan figyelembe is vette. A két ítélet jogilag nem, de tartalmilag számottevően ellentmond a de jure szelektivitást igencsak tágan értelmező World Duty Free Group ítéletnek, illetve a Bíróság elmúlt években folytatott gyakorlatának. Úgy tűnik, Jacobs főtanácsnok 2000 októberében, a PreussenElektra ügyben készített indítványában (EU:C:2000:585, 157. pont) foglalt, sokat idézett bonmot-ja - miszerint a szelektivitás értékelése "difficult exercise with an uncertain outcome" - ma is aktuális.

Részletek

Készült: 2018. május 08.

Március 6-án történelmi jelentőségű ítéletet hozott az EU Bíróság: kimondta ugyanis, hogy ellentétesek az uniós joggal az uniós tagállamok közötti kétoldalú beruházásvédelmi egyezményekben rögzített választottbíróság előtti vitarendezési mechanizmusok. Ez azt jelenti, hogy az Unión belül befektető uniós vállalkozások számára a jövőben nem áll nyitva az a lehetőség, hogy beruházási vita esetén a befektetés helye szerinti tagállamot a kétoldalú egyezményben megjelölt választottbírósági testület elé citálja. A jövőben vita esetén a befektetők kénytelenek lesznek az uniós jogból származó jogaik sérelmét számon kérni a befektetés helye szerinti tagállamon, méghozzá annak bíróságai előtt. 

Az EU Bíróság rövid és nagyon egyértelmű döntését azzal indokolta, hogy az ilyen alternatív vitarendezési mechanizmusoknak történő alávetéssel a tagállamok gyakorlatilag kivonják magukat a saját bíróságaik, valamint az uniós jogrend szerinti bírósági rendszer joghatósága alól, amiatt, hogy ezekben a választottbírósági eljárásokban nem biztosított az uniós jog teljes érvényesülése. Emiatt pedig ezek az eljárások sértik az uniós jog autonómiáját és elsőbbségét. 

Az ítélet közvetlen jogkövetkezménye, hogy a kétoldalú beruházásvédelmi egyezmények megsértése miatt a választottbíróságok által az Unión belüli befektetők javára megítélt kártérítés a tagállami bíróságok előtt nem lesz kikényszeríthető, így azokat a tagállamok nem fogják megfizetni. Ezt jól jelzi, hogy Magyarország az ítélet kihirdetését követő három héten belül bejelentette az ICSID előtt a portugál-magyar beruházásvédelmi egyezmény alapján folyó eljárásban, hogy kéri az egyezmény megsértését megállapító döntés megsemmisítését. Az ilyen ügyekben ugyanakkor, mint például az alapügybeli holland Achmea ügyében is az uniós jog szerinti jogérvényesítési határidő jellemzően már rég eltelt.

Kérdés továbbá, hogy mi lesz a már kifizetett kártérítések sorsa. Különösen érdekes kérdés pedig, hogy mi a helyzet az Energia Charta megsértése miatt az ICSID előtt indított eljárásokkal. Az EU Bíróság Achmea ügyben hozott ítélete ugyanis szigorúan csak a kétoldalú, uniós tagállamok közötti egyezmények által kikötött választottbírósági eljárásokra vonatkozik. Ezzel szemben az Energia Charta többoldalú nemzetközi egyezmény, amelynek maga az Unió is aláírója. Ugyanakkor az uniós tagállamok és a más tagállambeli befektetők közötti beruházási viták jelentős része nem kétoldalú egyezményen, hanem az Energia Chartán alapul. A jövő nagy kérdése tehát, hogy mi lesz ezekkel az eljárásokkal.

Részletek

Készült: 2018. március 28.

Minden kedves olvasónknak Boldog Új Évet Kívánunk!

És, hogy jól kezdődjön ez az év, minden érdeklődőnek ajánlom szíves figyelmébe Wahl főtanácsnok december 20-i indítványát, amelyet az Andres (Heitkamp BauHolding) kontra Bizottság ügyben (C-203/16 P, EU:C:2017:1017) készített. Akit érdekel, hogy hogyan zajlik az adóintézkedések szelektivitásának megítéléséhez előszeretettel alkalmazott három lépéses teszt sorsdöntő kiindulóponjának, vagyis a referencia keretnek a meghatározása, és hogy a gyakorlatban mi a jelentősége a harmadik lépésnek, azaz a megkülönböztetést alkalmazó intézkedés kimentésének azon az alapon, hogy a szabályozás rendszeréből és belső logikájából adódik, nos az semmiképpen ne hagyja ki az indítványt! Szívderítő évkezdő olvasmány, mindenkinek ajánljuk szeretettel. :-)

Részletek

Készült: 2018. január 04.

Minden kedves látogatónknak nagyon Boldog Karácsonyt és Sikeres Új Évet kívánunk!

Részletek

Készült: 2017. december 21.

December 12-én 10 évesek lettünk. Ennek alkalmából idén is  főztünk a Brew Studióban egy ünnepi sört, az X-et.

Részletek

Készült: 2017. december 21.

Az EU Bíróság október 10-i végzésével lezárult a Hinkley Point atomerőmű C blokkjának állami támogatását vitatni próbáló megújuló és kapcsolt villamos energia termelők ügye (Greenpeace Energy kontra Bizottság végzés, C-640/16 P, EU:C:2017:752). A végzés véglegessé tette a Törvényszék tavalyi piacelemzését, miszerint a különböző energiaforrásból, így például az atomenergiából és a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia egyazon termékpiac részei, és e piac földrajzi értelemben az EU egységes belső energiapiacának egésze. Így ember legyen a talpán az a villamosenergia-termelő, vagy más piaci szereplő, aki az EUMSZ 263. cikke szerinti egyedi érintettségét bizonyítani tudja annak érdekében, hogy felléphessen egy atomerőmű állami támogatását engedélyező bizottsági határozattal szemben, hiszen ehhez a piac összes többi szereplőjéhez képest kell bizonyítania a támogatás őt egyedileg érintő hatását, piaci pozíciójának ebből adódó jelentős romlását. De aggodalomra semmi ok, hiszen a Bíróság a jogorvoslathoz való jog sérelmével kapcsolatos hivatkozásokat is elutasította: az általános szabályok szerint, értelemszerűen a megsemmisítési keresetindításra nem jogosult piaci szereplők tagállami bíróság előtt vitathatják a Bizottság állami támogatást jóváhagyó határozatának érvényességét, így előzetes döntéshozatal keretében végül mégiscsak az EU Bíróság elé kerülhet a határozat jogszerűségének megítélése. Így, miután a tagállami bíróságok megtanulták, hogy az állami támogatás összeegyeztethetőségének értékelése nem tartozik a hatáskörükbe (és egyébként is tudják, hogy a 107(3)c) cikk szerinti összeegyeztethetőség Bizottság általi értékelése komplex gazdasági elemzés, amivel szemben az EU Bíróság is csak korlátozott felülvizsgálati jogkört gyakorol), ha mégis komoly kétségeik támadnak azzal kapcsolatban, hogy a villamos energia árak és piaci viszonyok 50-60 évre előre becsült elemzésén alapuló bizottsági értékelés jogszerű-e, majd bizonyára az EU Bírósághoz fordulnak ahelyett, hogy az Európai Bizottság egyedi, a támogatást engedélyező határozatát juttatnák érvényre. Nem feszegeti a végzés ezt a kérdést, de különösen aggályosnak látjuk, hogy elvi esélyt sem hagy ez a megközelítés annak, hogy ideiglenes intézkedéssel a támogatás végrehajtása (a Bizottság jóváhagyó határozata) felfüggesztésre kerüljön, hiszen a gyakorlatban elképzelhetetlennek tartjuk, hogy ilyen korlátozott (pontosabban nem létező) felülvizsgálati hatáskör mellett egy tagállami bíróság elrendelje a támogatás végrehajtásának felfüggesztését, függetlenül attól, hogy milyen komoly kétségei vannak a határozat jogszerűségét illetően, illetve, hogy esetleg a végrehajtás helyrehozhatatlan károkat okoz. 

Részletek

Készült: 2017. november 07.