2019. január végi indítványában Yves Bot főtanácsnok az EU joggal összeegyeztethetőnek találta az EU-Kanada átfogó gazdasági és kereskedelmi egyezmény (comprehensive economic and trade agreement: CETA) 8. fejezet, F. része alapján felállítandó, a beruházó és az állam közötti vitarendezési (investor-state dispute settlement: ISDS) rendszert. Amennyiben az EU Bíróság közeljövőben várható véleménye ezt a jogi álláspontot teszi magáévá, a nemzetközi ISDS világa jelentős lépést tehet abba az irányba, hogy a felek beruházási vitáikat egy nagyobb fokban intézményesített, átláthatóbb módon működő vitarendezési rendszer keretében rendezzék, amelynek eljárásaiban nagyobb mértékben érvényesülhetnek a rendes igazságszolgáltatási rendszerek működésére vonatkozó, alapvető jogi eredetű garanciák. A végállomás egy állandó beruházási vitarendezési nemzetközi bíróság felállítása lehet, ahogy az ki is derül a felek, a CETA vonatkozó rendelkezéseiből kitűnő szándékából.

Az indítvány a Belga Királyság által az EU Bíróság véleménye iránt kezdeményezett eljárásban született, amelyben az indítványozó arra kérdezett rá, hogy az uniós joggal összeegyeztethető-e a CETA megkötése különös tekintettel annak a beruházási vitarendezésre vonatkozó rendelkezéseire. A CETA-t a felek már aláírták, jogilag azonban még nem kötelező. Belgium több szempontból is ellentmondást látott a CETA ISDS rendszer szabályozása és az uniós jog vonatkozó alapelvei és rendelkezései között. Először is felvetette, hogy a CETA ISDS fórumok az uniós igazságszolgáltatási rendszerrel párhuzamos felállítása veszélyezteti az EU Bíróság az uniós jog értelmezésére, illetve az uniós jogi aktusok bírói felülvizsgálatára vonatkozó kizárólagos és végső fokú hatáskörét, amely pedig veszélyt jelent az uniós jogrend autonómiájára és sajátos jellegére. Másodsorban előadta, hogy a CETA ISDS rendszer olyan igényérvényesítési lehetőségeket biztosít a kanadai beruházók számára, amelyek nem állnak az unión belüli beruházók rendelkezésére. Ez pedig ellentétes az egyenlő bánásmód elvével, illetve ellentétes lehet az uniós jog hatékony érvényesülésének követelményével. Végül előadta, hogy a CETA ISDS fórumainak összetételére és eljárására vonatkozó bizonyos rendelkezések ellentétben állnak az EU Alapjogi Chartában elismert egyes alapvető jogokkal, különösen a független és pártatlan bírósághoz való hozzáféréshez való joggal.

Az előjelek az indítvány meghozatalát megelőzően meglehetősen vegyesek voltak. Egyik oldalról ott volt az a tény, hogy kicsit kevesebb, mint egy éve, az EU Bíróság az Achmea ítéletben (2018. március 6-i ítélet, Szlovákia kontra Achmea BV, C-284/16, EU:C:2018:158) az uniós joggal ellentétesnek minősítette az ún. Unión belüli kétoldalú beruházási egyezmények beruházási vitarendezési kikötéseit. Bot főtanácsnok azonban két ponton is vitatta az Achmea ítélet alkalmazhatóságát a CETA ISDS rendszer vonatkozásában. Először is rámutatott, hogy az egyéneknek biztosított alanyi jogosultságok bírói jogvédelme tekintetében eltérő kötelezettségek terhelik a feleket az EU tagállamok egymás között megkötött szerződéseiben, illetve az Unió és harmadik államok által megkötött szerződésekben. Míg a tagállamok egymás közötti szerződéses viszonyaira vonatkozhatnak az uniós jog a kölcsönös bizalomra és együttműködésre vonatkozó jogilag kötelező elvárásai, az Unió és harmadik államok közötti viszonyokban ezek az elvárások nem érvényesülnek. Másodsorban az Unión belüli kétoldalú beruházási egyezmények beruházási vitarendezési kikötései az uniós jogot az alkalmazandó jog részének tekintik, valamint hatáskört biztosítanak a felállítandó választottbíróságnak, hogy eljárásában értelmezze és alkalmazza az uniós jogot. A CETA ISDS rendszer szabályozása az uniós jog értelmezését és alkalmazását a fórumok előtti eljárásokban jogilag kifejezetten kizárja. Az Achmea ítéletnél jóval kedvezőbb előjel volt, ahogy maga az indítvány is rámutatott, hogy az Unióval szemben kifejezett elvárás volt, hogy olyan megállapodást tárgyaljon le és kössön meg Kanadával, amelynek beruházásvédelmi eleme garantálja a beruházói jogok kölcsönösségi alapon történő, az anyagi és az eljárási jogi szabályokat tekintve is azonos sztenderdek mentén megvalósuló jogvédelmét. Figyelembe véve ezt a politikai elvárást, a főtanácsnoki indítvány nem igazán kritizálható azért, hogy kifejezetten rámutatott, és mint releváns tényezőt el is fogadta, hogy a CETA megkötésekor az Unió számára nem állt nyitva más lehetőség, mint hogy olyan módon gyakorolja a rá átruházott külkapcsolati hatásköröket, hogy Kanadával megegyezzen a fenti elvárásoknak megfelelő ISDS rendszer felállításáról.

A főtanácsnoki indítvány alapvetően a CETA vonatkozó rendelkezéseire hivatkozva, azokat értelmezve állapította meg a CETA ISDS rendszer összeegyeztethetőségét az uniós joggal. Jogi érvelését csak jóval kisebb részben alapította azokra az egyébként lényegesnek minősíthető körülményekre, hogy a CETA fórumok mint kvázi igazságszolgáltatási tevékenységet végző szervek a rendes bíróságokhoz képest sajátos jellemzőkkel bírnak, illetve hogy a CETA ISDS rendszer értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a fórumok felállítása csupán az első lépés az Unió és a tagállamai által a jelenleg fennálló ISDS rendszer megreformálására és esetleges átalakítására. Az indítvány ezen keretek között kialakított jogi megközelítése jogilag nehezen kifogásolható. Ahhoz, hogy az EU Bíróság a főtanácsnokéhoz képest eltérő jogi álláspontra jusson az kellene, hogy a főtanácsnok által is vizsgált CETA rendelkezések kapcsán olyan következtetésre jusson, hogy a bennük foglalt garanciális szabályok nem eléggé kielégítő, és emiatt bizonytalan jogi (különösen: hatásköri) határokat fektetnek le, illetve az alkalmazandó alapjogi követelmények számára alacsonyabb szintű védelmet nyújtanak. Az utóbbi következtetésre az EU Bíróság akkor juthatna, ha elvi éllel úgy dönt, hogy az ISDS rendszer fórumainak ugyanazon alkotmányos elvárásoknak kell megfelelniük, mint a rendes igazságszolgáltatási rendszerek fórumainak, a rendes bíróságoknak.

Belgium első felvetése kapcsán, amely szerint a CETA ISDS rendszer felállítása veszélyt jelent az EU Bíróság végső fokú és kizárólagos hatáskörére az uniós jog értelmezése és az uniós aktusok bírói felülvizsgálata terén, a főtanácsnok indítványa arra az álláspontra helyezkedett, hogy a vonatkozó CETA rendelkezések számos olyan jogi garanciát tartalmaznak, amelyek biztosíthatják az EU Bíróság hatáskörének sérthetetlenségét. Először is rámutatott arra, hogy a CETA fórumok hatásköre jogilag kellően körülhatárolt. Egyedül a CETA két kapcsolódó anyagi jogi rendelkezésének értelmezésére és alkalmazására terjed ki, előttük az EU jog alkalmazására és jogilag kötelező értelmezésére nem kerülhet sor. Másodsorban előadta, hogy a CETA értelmében a fórumok hatáskörükben eljárva egyedül a nemzetközi jog vonatkozó szabályait alkalmazhatják, az uniós jogot pedig nem. Hatáskörük az uniós jogi aktusok bírói felülvizsgálatára sem terjed ki. Harmadsorban, figyelemmel a CETA fórumok azon, elsődlegesnek tekinthető rendeltetésére, hogy beruházói jogsérelem esetén a beruházóknak utólagos jogorvoslatot nyújtsanak, az indítvány megállapította, hogy fogalmilag kizárt, hogy a CETA fórumok előtti eljárásban felmerüljön az uniós jog értelmezésének és alkalmazásának, illetve az uniós aktusok bírói felülvizsgálatának lehetősége. Végül rögzítette, hogy a CETA fórumok döntéseinek joghatása jogilag korlátozott, így nem lesznek kötelezők más bírói fórumok (pl. az EU Bíróság) előtt más tárgyban folyó jogvitákban. Ugyanígy a CETA fórumok által adott jogértelmezés, amely közvetetten kihathat a kapcsolódó rendelkezés értelmezésére is, nem fogja kötni az EU Bíróságot és a tagállamok bíróságait sem.

Belgium második kifogásának első eleme szerint a CETA ISDS rendszer felállításával a kanadai és az uniós befektetőket az Unión belüli befektetéseik vonatkozásában eltérő igényérvényesítés lehetőségek fogják megilletni. Az indítvány ezt azzal utasította el, hogy a CETA keretében az egyenlő elbánás követelményét egyedül a kanadai befektetők európai és az európai befektetők kanadai befektetései vonatkozásában kell érvényesíteni. Minden más befektetési helyzet, különösen a kanadai és az uniós befektetők európai befektetései, ténybelileg különböznek és ezért különböző jogi bánásmódban részesíthetők. A kifogás második eleme szerint a CETA ISDS rendszer felállítása lehetőséget fog adni arra, hogy kanadai befektetők olyan módon szabaduljanak meg a velük szemben versenyjogsértését kiszabott bírságtól, hogy a CETA fórumoktól a bírság jogellenességének megállapítását, valamint a bírsággal megegyező összegű kártérítés megfizettetésének elrendelését kérik. Ezzel kapcsolatban az indítvány kijelentette, hogy csaknem kizárt, hogy hatáskörük keretein belül eljárva a CETA fórumok helyt adjanak egy ilyen követelésnek. Ezt a következtetést abból vezette le, hogy a CETA külön rendelkezik a gazdasági verseny védelméről, mint az egyezmény egyik jelentős célkitűzéséről, valamint kifejezett lehetőséget ad arra a tagállamoknak, hogy közérdekű célból (pl. a gazdasági verseny védelme érdekében) jogszabályokat fogadjanak el és azokat ki is kényszerítsék.

Belgium utolsó felvetése szerint a CETA ISDS rendszer szabályozása ellentétben áll a független és pártatlan bírósághoz való forduláshoz való alapvető joggal. Részletes elemzését megelőzően a főtanácsnoki indítvány elvi jelleggel megállapította, hogy a CETA fórumokkal szemben csak azok sajátosságainak figyelembevételével szabad a rendes bíróságok működését meghatározó alapjogi eredetű követelményeket érvényesíteni. Így például tekintettel az IDSS fórumok sajátosságaira tagjaik díjazását nem szabad és nem is szükséges a bírók díjazására vonatkozó követelményeknek megfeleltetni. Konkrétan a CETA fórumok előtti eljárás költségviselési szabályai kapcsán az indítvány úgy érvelt, hogy a felek, amennyiben számukra anyagilag elérhetetlennek tűnik a CETA ISDS rendszerben történő vitarendezés, vitás ügyeiket továbbra is elvihetik majd az esetlegesen kedvezőbb feltételekkel működő tagállami bíróságokhoz, valamint egyéként is figyelembe kell venni azt a vonatkozó CETA szabályok által biztosított lehetőséget, hogy a felek kezdeményezzék az azoktól való eltérést. A CETA fórumok tagjainak díjazására, kinevezésére és elmozdítására vonatkozó szabályok, illetve a tagokra irányadó etikai szabályzat rendelkezései kapcsán a főtanácsnok azon az állásponton volt, hogy a bennük foglaltak kellőképpen biztosítják a tagok függetlenségét és pártatlanságát, illetve ezek vonatkozásában nem vetnek fel aggályokat.

2019. január 29-i indítvány, Yves Bot főtanácsnok, 1/17. számú vélemény (CETA beruházási vitarendezési mechanizmus), EU:C:2019:72.

A Wolters Kluwer és a KRE ÁJK együttműködésében újra - immár harmadik alkalommal - megrendezésre kerül a Magyar Energetikai Jogi Konferencia. A konferencián a Lexcellence Kft. ismét részt vesz, mind előadóként, mind pedig a közönség soraiban. A konferencia fókuszában ezúttal az energetikai projektek jogi vonatkozásai állnak, a mi előadásunk pedig ismét az állami támogatások jogterületén, energetikai projektekkel összefüggésben rögzített EU bírósági jogértelmezésekről fog szólni. A konferencia két napos lesz: május 31-én és június 1-jén a gárdonyi Vital Hotel Nautis ad otthont a rendezvénynek. Ezúton is köszönjük a konferencia szervezőinek a felkérést és megjelenési lehetőséget, és minden kedves olvasónkat szeretnénk arra buzdítani, hogy jöjjön el, vegyen részt a konferencián! (https://shop.wolterskluwer.hu/termek-reszletek/jog/ingatlan/iii-magyar-energetikai-jogi-konferencia.p799/YSE3149.v7980)

Április 26-i ANGED ítéleteiben (C-236/16 és C-237/16, EU:C:2018:291; C-234/16 és C-235/16, EU:C:2018:281) az EU Bíróság olyan jogértelmezést hozott, mely szerint nem juttatott szelektív előnyt az a két spanyol regionális adószabályozás, amely a nagyméretű kiskereskedelmi üzletekre meghatározott határérték felett különadót rótt, a kisebb üzletekre azonban nem. A Bíróság ugyanis jogértelmezésében úgy foglalt állást, hogy a szabályozási célok értelmében nem hasonló, hanem igenis eltérő helyzetben lévő üzletek között tett különbséget az érintett adószabályozás, amely egyébként a nagyméretű üzletek káros környezeti és területrendezési hatásaira tekintettel írta elő a különadót. A Bíróság hangsúlyozta, hogy uniós jogközelítés hiányában a tagállamok adóztatási hatáskörébe tartozik az adóalapok meghatározása, illetve az adóterheknek a termelési tényezők vagy különböző gazdasági ágazatok közötti elosztása, és hogy ezt a körülményt az adószabályozások értékelésében bizony hangsúlyosan figyelembe is vette. A két ítélet jogilag nem, de tartalmilag számottevően ellentmond a de jure szelektivitást igencsak tágan értelmező World Duty Free Group ítéletnek, illetve a Bíróság elmúlt években folytatott gyakorlatának. Úgy tűnik, Jacobs főtanácsnok 2000 októberében, a PreussenElektra ügyben készített indítványában (EU:C:2000:585, 157. pont) foglalt, sokat idézett bonmot-ja - miszerint a szelektivitás értékelése "difficult exercise with an uncertain outcome" - ma is aktuális.

Március 6-án történelmi jelentőségű ítéletet hozott az EU Bíróság: kimondta ugyanis, hogy ellentétesek az uniós joggal az uniós tagállamok közötti kétoldalú beruházásvédelmi egyezményekben rögzített választottbíróság előtti vitarendezési mechanizmusok. Ez azt jelenti, hogy az Unión belül befektető uniós vállalkozások számára a jövőben nem áll nyitva az a lehetőség, hogy beruházási vita esetén a befektetés helye szerinti tagállamot a kétoldalú egyezményben megjelölt választottbírósági testület elé citálja. A jövőben vita esetén a befektetők kénytelenek lesznek az uniós jogból származó jogaik sérelmét számon kérni a befektetés helye szerinti tagállamon, méghozzá annak bíróságai előtt. 

Az EU Bíróság rövid és nagyon egyértelmű döntését azzal indokolta, hogy az ilyen alternatív vitarendezési mechanizmusoknak történő alávetéssel a tagállamok gyakorlatilag kivonják magukat a saját bíróságaik, valamint az uniós jogrend szerinti bírósági rendszer joghatósága alól, amiatt, hogy ezekben a választottbírósági eljárásokban nem biztosított az uniós jog teljes érvényesülése. Emiatt pedig ezek az eljárások sértik az uniós jog autonómiáját és elsőbbségét. 

Az ítélet közvetlen jogkövetkezménye, hogy a kétoldalú beruházásvédelmi egyezmények megsértése miatt a választottbíróságok által az Unión belüli befektetők javára megítélt kártérítés a tagállami bíróságok előtt nem lesz kikényszeríthető, így azokat a tagállamok nem fogják megfizetni. Ezt jól jelzi, hogy Magyarország az ítélet kihirdetését követő három héten belül bejelentette az ICSID előtt a portugál-magyar beruházásvédelmi egyezmény alapján folyó eljárásban, hogy kéri az egyezmény megsértését megállapító döntés megsemmisítését. Az ilyen ügyekben ugyanakkor, mint például az alapügybeli holland Achmea ügyében is az uniós jog szerinti jogérvényesítési határidő jellemzően már rég eltelt.

Kérdés továbbá, hogy mi lesz a már kifizetett kártérítések sorsa. Különösen érdekes kérdés pedig, hogy mi a helyzet az Energia Charta megsértése miatt az ICSID előtt indított eljárásokkal. Az EU Bíróság Achmea ügyben hozott ítélete ugyanis szigorúan csak a kétoldalú, uniós tagállamok közötti egyezmények által kikötött választottbírósági eljárásokra vonatkozik. Ezzel szemben az Energia Charta többoldalú nemzetközi egyezmény, amelynek maga az Unió is aláírója. Ugyanakkor az uniós tagállamok és a más tagállambeli befektetők közötti beruházási viták jelentős része nem kétoldalú egyezményen, hanem az Energia Chartán alapul. A jövő nagy kérdése tehát, hogy mi lesz ezekkel az eljárásokkal.

Minden kedves olvasónknak Boldog Új Évet Kívánunk!

És, hogy jól kezdődjön ez az év, minden érdeklődőnek ajánlom szíves figyelmébe Wahl főtanácsnok december 20-i indítványát, amelyet az Andres (Heitkamp BauHolding) kontra Bizottság ügyben (C-203/16 P, EU:C:2017:1017) készített. Akit érdekel, hogy hogyan zajlik az adóintézkedések szelektivitásának megítéléséhez előszeretettel alkalmazott három lépéses teszt sorsdöntő kiindulóponjának, vagyis a referencia keretnek a meghatározása, és hogy a gyakorlatban mi a jelentősége a harmadik lépésnek, azaz a megkülönböztetést alkalmazó intézkedés kimentésének azon az alapon, hogy a szabályozás rendszeréből és belső logikájából adódik, nos az semmiképpen ne hagyja ki az indítványt! Szívderítő évkezdő olvasmány, mindenkinek ajánljuk szeretettel. :-)

Minden kedves látogatónknak nagyon Boldog Karácsonyt és Sikeres Új Évet kívánunk!