Ritkán írunk ide híreket, de nem azért, mert nem lenne mondanivalónk, hanem mert folyamatosan el vagyunk havazva. Ezért most (továbbra is, ezért ismét közzéteszem) munkatársat keresünk: EU jog iránt érdeklődő, angolul és franciául magas szinten értő (sőt, angolul írni is tudó), legalább jogász, de ideális esetben jogász és közgazdász végzettségű kollégát, igény szerint akár rugalmas vagy részmunkaidős foglalkoztatás keretében is. "Kis szervezetnél nagy feladatok" jeligére - ha igényes, EU joggal és annak szabályozási vonatkozásaival kapcsolatos munkára vágysz, és érdekel ez a lehetőség, várjuk jelentkezésedet a honlapon megtalálható e-mailcímek egyikén. (Amennyiben nem szeretne így ismeretlenül tegeződni, úgy az Ön jelentkezését is várjuk, azonos feltételekkel.)

A Wolters Kluwer és a KRE ÁJK együttműködésében újra - immár harmadik alkalommal - megrendezésre kerül a Magyar Energetikai Jogi Konferencia. A konferencián a Lexcellence Kft. ismét részt vesz, mind előadóként, mind pedig a közönség soraiban. A konferencia fókuszában ezúttal az energetikai projektek jogi vonatkozásai állnak, a mi előadásunk pedig ismét az állami támogatások jogterületén, energetikai projektekkel összefüggésben rögzített EU bírósági jogértelmezésekről fog szólni. A konferencia két napos lesz: május 31-én és június 1-jén a gárdonyi Vital Hotel Nautis ad otthont a rendezvénynek. Ezúton is köszönjük a konferencia szervezőinek a felkérést és megjelenési lehetőséget, és minden kedves olvasónkat szeretnénk arra buzdítani, hogy jöjjön el, vegyen részt a konferencián! (https://shop.wolterskluwer.hu/termek-reszletek/jog/ingatlan/iii-magyar-energetikai-jogi-konferencia.p799/YSE3149.v7980)

Április 26-i ANGED ítéleteiben (C-236/16 és C-237/16, EU:C:2018:291; C-234/16 és C-235/16, EU:C:2018:281) az EU Bíróság olyan jogértelmezést hozott, mely szerint nem juttatott szelektív előnyt az a két spanyol regionális adószabályozás, amely a nagyméretű kiskereskedelmi üzletekre meghatározott határérték felett különadót rótt, a kisebb üzletekre azonban nem. A Bíróság ugyanis jogértelmezésében úgy foglalt állást, hogy a szabályozási célok értelmében nem hasonló, hanem igenis eltérő helyzetben lévő üzletek között tett különbséget az érintett adószabályozás, amely egyébként a nagyméretű üzletek káros környezeti és területrendezési hatásaira tekintettel írta elő a különadót. A Bíróság hangsúlyozta, hogy uniós jogközelítés hiányában a tagállamok adóztatási hatáskörébe tartozik az adóalapok meghatározása, illetve az adóterheknek a termelési tényezők vagy különböző gazdasági ágazatok közötti elosztása, és hogy ezt a körülményt az adószabályozások értékelésében bizony hangsúlyosan figyelembe is vette. A két ítélet jogilag nem, de tartalmilag számottevően ellentmond a de jure szelektivitást igencsak tágan értelmező World Duty Free Group ítéletnek, illetve a Bíróság elmúlt években folytatott gyakorlatának. Úgy tűnik, Jacobs főtanácsnok 2000 októberében, a PreussenElektra ügyben készített indítványában (EU:C:2000:585, 157. pont) foglalt, sokat idézett bonmot-ja - miszerint a szelektivitás értékelése "difficult exercise with an uncertain outcome" - ma is aktuális.

Március 6-án történelmi jelentőségű ítéletet hozott az EU Bíróság: kimondta ugyanis, hogy ellentétesek az uniós joggal az uniós tagállamok közötti kétoldalú beruházásvédelmi egyezményekben rögzített választottbíróság előtti vitarendezési mechanizmusok. Ez azt jelenti, hogy az Unión belül befektető uniós vállalkozások számára a jövőben nem áll nyitva az a lehetőség, hogy beruházási vita esetén a befektetés helye szerinti tagállamot a kétoldalú egyezményben megjelölt választottbírósági testület elé citálja. A jövőben vita esetén a befektetők kénytelenek lesznek az uniós jogból származó jogaik sérelmét számon kérni a befektetés helye szerinti tagállamon, méghozzá annak bíróságai előtt. 

Az EU Bíróság rövid és nagyon egyértelmű döntését azzal indokolta, hogy az ilyen alternatív vitarendezési mechanizmusoknak történő alávetéssel a tagállamok gyakorlatilag kivonják magukat a saját bíróságaik, valamint az uniós jogrend szerinti bírósági rendszer joghatósága alól, amiatt, hogy ezekben a választottbírósági eljárásokban nem biztosított az uniós jog teljes érvényesülése. Emiatt pedig ezek az eljárások sértik az uniós jog autonómiáját és elsőbbségét. 

Az ítélet közvetlen jogkövetkezménye, hogy a kétoldalú beruházásvédelmi egyezmények megsértése miatt a választottbíróságok által az Unión belüli befektetők javára megítélt kártérítés a tagállami bíróságok előtt nem lesz kikényszeríthető, így azokat a tagállamok nem fogják megfizetni. Ezt jól jelzi, hogy Magyarország az ítélet kihirdetését követő három héten belül bejelentette az ICSID előtt a portugál-magyar beruházásvédelmi egyezmény alapján folyó eljárásban, hogy kéri az egyezmény megsértését megállapító döntés megsemmisítését. Az ilyen ügyekben ugyanakkor, mint például az alapügybeli holland Achmea ügyében is az uniós jog szerinti jogérvényesítési határidő jellemzően már rég eltelt.

Kérdés továbbá, hogy mi lesz a már kifizetett kártérítések sorsa. Különösen érdekes kérdés pedig, hogy mi a helyzet az Energia Charta megsértése miatt az ICSID előtt indított eljárásokkal. Az EU Bíróság Achmea ügyben hozott ítélete ugyanis szigorúan csak a kétoldalú, uniós tagállamok közötti egyezmények által kikötött választottbírósági eljárásokra vonatkozik. Ezzel szemben az Energia Charta többoldalú nemzetközi egyezmény, amelynek maga az Unió is aláírója. Ugyanakkor az uniós tagállamok és a más tagállambeli befektetők közötti beruházási viták jelentős része nem kétoldalú egyezményen, hanem az Energia Chartán alapul. A jövő nagy kérdése tehát, hogy mi lesz ezekkel az eljárásokkal.

Minden kedves olvasónknak Boldog Új Évet Kívánunk!

És, hogy jól kezdődjön ez az év, minden érdeklődőnek ajánlom szíves figyelmébe Wahl főtanácsnok december 20-i indítványát, amelyet az Andres (Heitkamp BauHolding) kontra Bizottság ügyben (C-203/16 P, EU:C:2017:1017) készített. Akit érdekel, hogy hogyan zajlik az adóintézkedések szelektivitásának megítéléséhez előszeretettel alkalmazott három lépéses teszt sorsdöntő kiindulóponjának, vagyis a referencia keretnek a meghatározása, és hogy a gyakorlatban mi a jelentősége a harmadik lépésnek, azaz a megkülönböztetést alkalmazó intézkedés kimentésének azon az alapon, hogy a szabályozás rendszeréből és belső logikájából adódik, nos az semmiképpen ne hagyja ki az indítványt! Szívderítő évkezdő olvasmány, mindenkinek ajánljuk szeretettel. :-)

Minden kedves látogatónknak nagyon Boldog Karácsonyt és Sikeres Új Évet kívánunk!