Május 28-i ECO-WIND Construction ítéletében (C-727/17, EU:C:2020:293) az EU Bíróság annak a lengyel jogszabályi előírásnak az EU joggal való összeegyeztethetőségét vizsgálta, amely a szélerőművek telepítésére vonatkozóan földrajzi korlátozást vezetett be. A kérdéses szabály kimondja, hogy a szélerőművek és a lakóépületek között bizonyos minimális távolságnak kell lennie, konkrétan legalább akkorának vagy nagyobbnak, mint amekkora a tervezett szélerőmű talajszinttől mért legmagasabb pontjának - beleértve a lapátokat és a forgófejet is – tízszerese.

Alapvetően azért merült fel kérdésként az EU joggal való összeegyeztethetőség problémája, mert az áruk szabad mozgásának elvéből következően a tagállamok nem vezethetnek be mennyiségi korlátozással azonos hatású szabályokat, és mivel a tagállamok által elfogadott műszaki szabályok ilyen korlátozásokhoz vezethetnek, ezért azokat előzetesen be kell jelenteni a Bizottságnak. A szélerőművek telepítésére vonatkozó kérdéses lengyel szabállyal kapcsolatban is felmerül egy ilyen korlátozó jelleg (különösen amiatt is, hogy Lengyelországnak csak maximum 1%-át foglalhatják el a 100 méternél magasabb szélerőművek), az előzetes döntéshozatali kérelem alapján a Bíróság ezért megvizsgálta, hogy a 2015/1535/EU műszaki notifikációs irányelv értelmében műszaki szabálynak minősül-e a rendelkezés. A Bíróság ítéletében azt állapította meg, hogy a kérdéses szabály nem minősül sem „műszaki leírásnak”, sem pedig „más követelménynek” a műszaki szabály definíciója alapán, mivel az magára a termékre vagy annak csomagolására vonatkozik, illetve a termék olyan tulajdonságára, amely a termék összetételét, természetét vagy értékesítését jelentősen befolyásolja, azonban itt hiába lehet hatással a szélerőművek telepítési helye azok értékesítésére is, ez a hatás nem eléggé közvetlen ahhoz, hogy megállapítható legyen a definíciós elemnek való megfelelés. Azt viszont majd a tagállami bíróságnak kell eldöntenie, hogy a műszaki szabály utolsó definíciós eleme alapján, a szabályozás olyan rendelkezésnek minősül-e, amely megtiltja a termék gyártását, behozatalát, értékesítését vagy felhasználását, mert bár önmagában a szabály nem minősül tilalomnak, a tagállami bíróságnak kell állást foglalnia arról, hogy a gyakorlatban van-e ilyen hatása.

A belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv sérelmét azért nem állapította meg a Bíróság, mert a kérdéses szabály nem is tartozik az irányelv hatálya alá amiatt, hogy önmagában egy áru (jelen esetben a villamosenergia) előállítása nem tekinthető szolgáltatásnak.

Végül a Bíróság kimondta, hogy nem sértette a megújuló energiaforrásból előállított energia felhasználására vonatkozó célkitűzések megvalósítását sem a kérdéses szabály (így a 2009/28/EK irányelv rendelkezéseit) mert a tagállamoknak a küszöbérték elérése érdekében (Lengyelországban 2020-ban az előállított energia 15%-nak megújuló energiaforrásból kell származnia) alkalmazott intézkedései tekintetében mérlegelési jogköre van, azt viszont, hogy a szabály szükséges és arányos volt-e (vagy esetleg lett volna kevésbé korlátozó megoldás is) a tagállami bíróságnak kell eldöntenie.

Részletek

Készült: 2020. június 05.

2020. március 11-én hozott ítéletében az EU Bíróság egyértelművé tette, hogy a belső villamosenergia-piacról szóló 2009/72/EK irányelv és a határkeresztező villamosenergia-vezetékekhez való hozzáférés feltételeiről szóló 714/2009/EK rendelet értelmében TSO-nak minősülnek nem csak az átviteli rendszerek üzemeltetői, hanem azok a vállalatok is, amelyek kizárólag egyetlen, tagállamok közötti rendszerösszekötő vezetéket üzemeltetnek. Így TSO-nak minősül az alapügy felperese, a Baltic Cable AB, amely a svéd villamosenergia-átviteli rendszert a német átviteli hálózattal összekötő vezetéket, a Baltic Cable-t üzemelteti. A Bíróság ítéletében azt is egyértelművé tette, hogy az ilyen vállalkozásokra is vonatkozik a szűkületi bevételek célzott felhasználását előíró rendeleti szabály, függetlenül attól, hogy csak ilyen bevételeik vannak, amelyeket tehát nem használhatnak fel szabadon. Viszont pont azért, mert nem rendelkeznek egyéb bevétellel, a bevételeik felhasználásának feltételeit meghatározó tagállami energiapiaci hatóságoknak olyan szabályokat kell megállapítaniuk, amelyek biztosítják, hogy a vállalatok e bevételekből finanszírozni tudják a működésüket, és megfelelő nyereségre tehessenek szert.

Részletek

Készült: 2020. április 02.

2019. szeptember 10-én hozott ítéletében az EU Törvényszék megsemmisítette az OPAL határozatot. Ez az a határozat, amelyben a Bizottság jóváhagyta, hogy a 22 évre TPA mentességet kapott, az Északi Áramlatot Csehországgal összekötő OPAL vezeték üzemeltetési feltételei úgy módosuljanak, hogy megszűnjön az 50 %-os kapacitáskorlát. Mivel azonban az OPAL vezetékhez jelenleg csak a Gazpromnak van hozzáférése, a módosítás a gyakorlatban azt jelentette, hogy a Gazprom az OPAL vezeték teljes kapacitásán tudott gázt szállítani. E következményre tekintettel Lengyelország megtámadta a Bizottság határozatát, és 2019 szeptemberi ítéletében a Törvényszék helyt adott a keresetnek. Az ítélet indokolása szerint az EUMSZ 194(1) cikke által az energiapolitika területén rögzített szolidaritás elve alapján a Bizottság köteles lett volna vizsgálni a módosított üzemeltetési feltételek hatásait a lengyelországi, valamint a közép-európai gázellátásra. Mivel a Bizottság nem vizsgálta a lehetséges regionális hatásokat, így különösen azt, hogy a módosított üzemeltetési feltételek eltéríthetik a jelenleg használt szállítási útvonalakról, különösen is a Yamal és a Testvériség vezetékekről az eddig szállított mennyiségek jelentős részét, a Törvényszék szerint jogszerűtlenül járt el, ezért meg kellett semmisíteni az OPAL határozatot.

Részletek

Készült: 2019. október 25.

Csak egy rövi tudósítás: február 1-je óta dolgozunk a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjának partnereként egy, a kelet-közép-európai régió bíróinak az EU állami támogatások jogával kapcsolatos képzésére irányuló projekten, jelenleg a projekt tananyagának szakmai előkészítésén. A projektet az Európai Bizottság társfinanszírozza (jelentős részben), a projekt címe: "Building Eastern European judicial capacities for the enforcement of EU State aid law". A projekt keretében májusban és szeptemberben kétnapos képzést tartunk Budapesten a régió országaiból érkezett bírók számára. Igyekszünk olyan tematikát és képzési programot összeállítani, ami a tagállami bíróságok szerepére, az állami támogatások jogának érvényre juttatásával kapcsolatos sajátos feladataira és felelősségére helyezi a hangsúlyt. További információ: https://jog.tk.mta.hu/esemeny/2019/05/eeustaid-training-event1

Részletek

Készült: 2019. május 04.

2019. január végi indítványában Yves Bot főtanácsnok az EU joggal összeegyeztethetőnek találta az EU-Kanada átfogó gazdasági és kereskedelmi egyezmény (comprehensive economic and trade agreement: CETA) 8. fejezet, F. része alapján felállítandó, a beruházó és az állam közötti vitarendezési (investor-state dispute settlement: ISDS) rendszert. Amennyiben az EU Bíróság közeljövőben várható véleménye ezt a jogi álláspontot teszi magáévá, a nemzetközi ISDS világa jelentős lépést tehet abba az irányba, hogy a felek beruházási vitáikat egy nagyobb fokban intézményesített, átláthatóbb módon működő vitarendezési rendszer keretében rendezzék, amelynek eljárásaiban nagyobb mértékben érvényesülhetnek a rendes igazságszolgáltatási rendszerek működésére vonatkozó, alapvető jogi eredetű garanciák. A végállomás egy állandó beruházási vitarendezési nemzetközi bíróság felállítása lehet, ahogy az ki is derül a felek, a CETA vonatkozó rendelkezéseiből kitűnő szándékából.

Az indítvány a Belga Királyság által az EU Bíróság véleménye iránt kezdeményezett eljárásban született, amelyben az indítványozó arra kérdezett rá, hogy az uniós joggal összeegyeztethető-e a CETA megkötése különös tekintettel annak a beruházási vitarendezésre vonatkozó rendelkezéseire. A CETA-t a felek már aláírták, jogilag azonban még nem kötelező. Belgium több szempontból is ellentmondást látott a CETA ISDS rendszer szabályozása és az uniós jog vonatkozó alapelvei és rendelkezései között. Először is felvetette, hogy a CETA ISDS fórumok az uniós igazságszolgáltatási rendszerrel párhuzamos felállítása veszélyezteti az EU Bíróság az uniós jog értelmezésére, illetve az uniós jogi aktusok bírói felülvizsgálatára vonatkozó kizárólagos és végső fokú hatáskörét, amely pedig veszélyt jelent az uniós jogrend autonómiájára és sajátos jellegére. Másodsorban előadta, hogy a CETA ISDS rendszer olyan igényérvényesítési lehetőségeket biztosít a kanadai beruházók számára, amelyek nem állnak az unión belüli beruházók rendelkezésére. Ez pedig ellentétes az egyenlő bánásmód elvével, illetve ellentétes lehet az uniós jog hatékony érvényesülésének követelményével. Végül előadta, hogy a CETA ISDS fórumainak összetételére és eljárására vonatkozó bizonyos rendelkezések ellentétben állnak az EU Alapjogi Chartában elismert egyes alapvető jogokkal, különösen a független és pártatlan bírósághoz való hozzáféréshez való joggal.

Az előjelek az indítvány meghozatalát megelőzően meglehetősen vegyesek voltak. Egyik oldalról ott volt az a tény, hogy kicsit kevesebb, mint egy éve, az EU Bíróság az Achmea ítéletben (2018. március 6-i ítélet, Szlovákia kontra Achmea BV, C-284/16, EU:C:2018:158) az uniós joggal ellentétesnek minősítette az ún. Unión belüli kétoldalú beruházási egyezmények beruházási vitarendezési kikötéseit. Bot főtanácsnok azonban két ponton is vitatta az Achmea ítélet alkalmazhatóságát a CETA ISDS rendszer vonatkozásában. Először is rámutatott, hogy az egyéneknek biztosított alanyi jogosultságok bírói jogvédelme tekintetében eltérő kötelezettségek terhelik a feleket az EU tagállamok egymás között megkötött szerződéseiben, illetve az Unió és harmadik államok által megkötött szerződésekben. Míg a tagállamok egymás közötti szerződéses viszonyaira vonatkozhatnak az uniós jog a kölcsönös bizalomra és együttműködésre vonatkozó jogilag kötelező elvárásai, az Unió és harmadik államok közötti viszonyokban ezek az elvárások nem érvényesülnek. Másodsorban az Unión belüli kétoldalú beruházási egyezmények beruházási vitarendezési kikötései az uniós jogot az alkalmazandó jog részének tekintik, valamint hatáskört biztosítanak a felállítandó választottbíróságnak, hogy eljárásában értelmezze és alkalmazza az uniós jogot. A CETA ISDS rendszer szabályozása az uniós jog értelmezését és alkalmazását a fórumok előtti eljárásokban jogilag kifejezetten kizárja. Az Achmea ítéletnél jóval kedvezőbb előjel volt, ahogy maga az indítvány is rámutatott, hogy az Unióval szemben kifejezett elvárás volt, hogy olyan megállapodást tárgyaljon le és kössön meg Kanadával, amelynek beruházásvédelmi eleme garantálja a beruházói jogok kölcsönösségi alapon történő, az anyagi és az eljárási jogi szabályokat tekintve is azonos sztenderdek mentén megvalósuló jogvédelmét. Figyelembe véve ezt a politikai elvárást, a főtanácsnoki indítvány nem igazán kritizálható azért, hogy kifejezetten rámutatott, és mint releváns tényezőt el is fogadta, hogy a CETA megkötésekor az Unió számára nem állt nyitva más lehetőség, mint hogy olyan módon gyakorolja a rá átruházott külkapcsolati hatásköröket, hogy Kanadával megegyezzen a fenti elvárásoknak megfelelő ISDS rendszer felállításáról.

A főtanácsnoki indítvány alapvetően a CETA vonatkozó rendelkezéseire hivatkozva, azokat értelmezve állapította meg a CETA ISDS rendszer összeegyeztethetőségét az uniós joggal. Jogi érvelését csak jóval kisebb részben alapította azokra az egyébként lényegesnek minősíthető körülményekre, hogy a CETA fórumok mint kvázi igazságszolgáltatási tevékenységet végző szervek a rendes bíróságokhoz képest sajátos jellemzőkkel bírnak, illetve hogy a CETA ISDS rendszer értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a fórumok felállítása csupán az első lépés az Unió és a tagállamai által a jelenleg fennálló ISDS rendszer megreformálására és esetleges átalakítására. Az indítvány ezen keretek között kialakított jogi megközelítése jogilag nehezen kifogásolható. Ahhoz, hogy az EU Bíróság a főtanácsnokéhoz képest eltérő jogi álláspontra jusson az kellene, hogy a főtanácsnok által is vizsgált CETA rendelkezések kapcsán olyan következtetésre jusson, hogy a bennük foglalt garanciális szabályok nem eléggé kielégítő, és emiatt bizonytalan jogi (különösen: hatásköri) határokat fektetnek le, illetve az alkalmazandó alapjogi követelmények számára alacsonyabb szintű védelmet nyújtanak. Az utóbbi következtetésre az EU Bíróság akkor juthatna, ha elvi éllel úgy dönt, hogy az ISDS rendszer fórumainak ugyanazon alkotmányos elvárásoknak kell megfelelniük, mint a rendes igazságszolgáltatási rendszerek fórumainak, a rendes bíróságoknak.

Belgium első felvetése kapcsán, amely szerint a CETA ISDS rendszer felállítása veszélyt jelent az EU Bíróság végső fokú és kizárólagos hatáskörére az uniós jog értelmezése és az uniós aktusok bírói felülvizsgálata terén, a főtanácsnok indítványa arra az álláspontra helyezkedett, hogy a vonatkozó CETA rendelkezések számos olyan jogi garanciát tartalmaznak, amelyek biztosíthatják az EU Bíróság hatáskörének sérthetetlenségét. Először is rámutatott arra, hogy a CETA fórumok hatásköre jogilag kellően körülhatárolt. Egyedül a CETA két kapcsolódó anyagi jogi rendelkezésének értelmezésére és alkalmazására terjed ki, előttük az EU jog alkalmazására és jogilag kötelező értelmezésére nem kerülhet sor. Másodsorban előadta, hogy a CETA értelmében a fórumok hatáskörükben eljárva egyedül a nemzetközi jog vonatkozó szabályait alkalmazhatják, az uniós jogot pedig nem. Hatáskörük az uniós jogi aktusok bírói felülvizsgálatára sem terjed ki. Harmadsorban, figyelemmel a CETA fórumok azon, elsődlegesnek tekinthető rendeltetésére, hogy beruházói jogsérelem esetén a beruházóknak utólagos jogorvoslatot nyújtsanak, az indítvány megállapította, hogy fogalmilag kizárt, hogy a CETA fórumok előtti eljárásban felmerüljön az uniós jog értelmezésének és alkalmazásának, illetve az uniós aktusok bírói felülvizsgálatának lehetősége. Végül rögzítette, hogy a CETA fórumok döntéseinek joghatása jogilag korlátozott, így nem lesznek kötelezők más bírói fórumok (pl. az EU Bíróság) előtt más tárgyban folyó jogvitákban. Ugyanígy a CETA fórumok által adott jogértelmezés, amely közvetetten kihathat a kapcsolódó rendelkezés értelmezésére is, nem fogja kötni az EU Bíróságot és a tagállamok bíróságait sem.

Belgium második kifogásának első eleme szerint a CETA ISDS rendszer felállításával a kanadai és az uniós befektetőket az Unión belüli befektetéseik vonatkozásában eltérő igényérvényesítés lehetőségek fogják megilletni. Az indítvány ezt azzal utasította el, hogy a CETA keretében az egyenlő elbánás követelményét egyedül a kanadai befektetők európai és az európai befektetők kanadai befektetései vonatkozásában kell érvényesíteni. Minden más befektetési helyzet, különösen a kanadai és az uniós befektetők európai befektetései, ténybelileg különböznek és ezért különböző jogi bánásmódban részesíthetők. A kifogás második eleme szerint a CETA ISDS rendszer felállítása lehetőséget fog adni arra, hogy kanadai befektetők olyan módon szabaduljanak meg a velük szemben versenyjogsértését kiszabott bírságtól, hogy a CETA fórumoktól a bírság jogellenességének megállapítását, valamint a bírsággal megegyező összegű kártérítés megfizettetésének elrendelését kérik. Ezzel kapcsolatban az indítvány kijelentette, hogy csaknem kizárt, hogy hatáskörük keretein belül eljárva a CETA fórumok helyt adjanak egy ilyen követelésnek. Ezt a következtetést abból vezette le, hogy a CETA külön rendelkezik a gazdasági verseny védelméről, mint az egyezmény egyik jelentős célkitűzéséről, valamint kifejezett lehetőséget ad arra a tagállamoknak, hogy közérdekű célból (pl. a gazdasági verseny védelme érdekében) jogszabályokat fogadjanak el és azokat ki is kényszerítsék.

Belgium utolsó felvetése szerint a CETA ISDS rendszer szabályozása ellentétben áll a független és pártatlan bírósághoz való forduláshoz való alapvető joggal. Részletes elemzését megelőzően a főtanácsnoki indítvány elvi jelleggel megállapította, hogy a CETA fórumokkal szemben csak azok sajátosságainak figyelembevételével szabad a rendes bíróságok működését meghatározó alapjogi eredetű követelményeket érvényesíteni. Így például tekintettel az IDSS fórumok sajátosságaira tagjaik díjazását nem szabad és nem is szükséges a bírók díjazására vonatkozó követelményeknek megfeleltetni. Konkrétan a CETA fórumok előtti eljárás költségviselési szabályai kapcsán az indítvány úgy érvelt, hogy a felek, amennyiben számukra anyagilag elérhetetlennek tűnik a CETA ISDS rendszerben történő vitarendezés, vitás ügyeiket továbbra is elvihetik majd az esetlegesen kedvezőbb feltételekkel működő tagállami bíróságokhoz, valamint egyéként is figyelembe kell venni azt a vonatkozó CETA szabályok által biztosított lehetőséget, hogy a felek kezdeményezzék az azoktól való eltérést. A CETA fórumok tagjainak díjazására, kinevezésére és elmozdítására vonatkozó szabályok, illetve a tagokra irányadó etikai szabályzat rendelkezései kapcsán a főtanácsnok azon az állásponton volt, hogy a bennük foglaltak kellőképpen biztosítják a tagok függetlenségét és pártatlanságát, illetve ezek vonatkozásában nem vetnek fel aggályokat.

2019. január 29-i indítvány, Yves Bot főtanácsnok, 1/17. számú vélemény (CETA beruházási vitarendezési mechanizmus), EU:C:2019:72.

Részletek

Készült: 2019. február 11.

A Wolters Kluwer és a KRE ÁJK együttműködésében újra - immár harmadik alkalommal - megrendezésre kerül a Magyar Energetikai Jogi Konferencia. A konferencián a Lexcellence Kft. ismét részt vesz, mind előadóként, mind pedig a közönség soraiban. A konferencia fókuszában ezúttal az energetikai projektek jogi vonatkozásai állnak, a mi előadásunk pedig ismét az állami támogatások jogterületén, energetikai projektekkel összefüggésben rögzített EU bírósági jogértelmezésekről fog szólni. A konferencia két napos lesz: május 31-én és június 1-jén a gárdonyi Vital Hotel Nautis ad otthont a rendezvénynek. Ezúton is köszönjük a konferencia szervezőinek a felkérést és megjelenési lehetőséget, és minden kedves olvasónkat szeretnénk arra buzdítani, hogy jöjjön el, vegyen részt a konferencián! (https://shop.wolterskluwer.hu/termek-reszletek/jog/ingatlan/iii-magyar-energetikai-jogi-konferencia.p799/YSE3149.v7980)

Részletek

Készült: 2018. május 24.